Tálalás

A hőmérséklet igen alacsony, hogy a gésa ne izzadjon. Miután a lány elhelyezkedik, érkezik a felszolgálónő hatalmas tálcájával. Hozzáértőn, gyorsan rakja fel a hűtött finomságokat. Egyetlen pillanatot sem szabad elvesztegetni, mert a tenger gyümölcsei frissen a legfinomabbak. Olykor speciális kérés is előfordul: egyes kliensek szívesebben esznek a gésa hátáról vagy fenekéről. Az évszázadok során kialakultak az étel elhelyezésének szokásai. A lazackaviárt például a szívre helyezik, mert onnan fogyasztva – állítólag – növeli a test erejét. Különös figyelmet fordítanak az étel mennyiségére. Ha túl sok, eltakarhatja a gésa testét. Ha túl kevés, hamar véget ér a szórakozás. Repeta nincs. Az már egy újabb kör. Néha nagyobb halak is felkerülhetnek szeletekben a testre. A mellbimbókat és a nemi szervet általában szőlőlevéllel takarják el, de ha elfogy onnan az étel, sokan bekapják a levelet, salátaként. Ez a jog a társaság legmagasabb rangú tagját illeti. A lány haját szétterítik a szőnyegen és virágszirmokkal díszítik. Miközben a gésa mozdulatlanul a plafont bámulja, megérkeznek a kényelmes kimonóba öltözött vendégek.Ma már kevés vállalatnál lehet “ezt a kis pihenést” költségként elszámolni, pedig egy szép nő, egy fenséges lakoma elegáns üzletemberekkel – tényleg, maga a művészet!"

A jelmondat: „Mindvégig nyugodtnak és közömbösnek látszani, akármi történik is.” Ez az oka annak, hogy a

"Sok megalázó dolog történt velem is" – folytatja Mayumi, Yukiko kolléganője. "Sokszor hánytak le, s közben hallgatnom kellett a megalázó, otromba viccelődéseket. Úgy tekintenek rám, mint egy élettelen tárgyra. Egy alkalommal a dőzsöléstől egy öregember infarktust kapott, és holtan zuhant rám!"
A jelmondat: „Mindvégig nyugodtnak és közömbösnek látszani, akármi történik is.” Ez az oka annak, hogy a nyotaimori termál fürdők vezetői rendkívül türelmes fiatalokat keresnek erre a feladatra. Sokan kizárólag A-vércsoportú lányokat foglalkoztatnak, mert a honi társadalmi megítélés szerint híresek türelmükről, szerénységükről. A B-vércsoportúak állítólag ambiciózusak, a 0-sak uralkodó fajták, az AB-sek meg fölöttébb intellektuálisak. A másik követelmény: a szüzesség. Belső tisztaság esetén lehet ugyanis csak a test kívülről is tiszta. Yukiko is hangsúlyozza érintetlenségét:
"A nyotaimorit nem lehet a szex-kereskedelemhez hasonlítani. Itt nincs szex. Még sosem volt nemi kapcsolatom!"

Lelketlen játékok

A nyotaimori “háziasszonyok” kemény kiképzésben részesülnek. Az edzés abból áll, hogy a meztelenül fekvő gésa testének különböző pontjaira hat tyúktojást helyeznek. A lánynak így kell maradnia négy órán keresztül, egyetlen tojás sem mozdulhat el. Az eltökéltség tesztelésének szándékával időnként váratlanul jégkockákat ejtenek a testre. Ha csak egyetlen tojás is megmozdul, az időmérőt nullára állítják, és elölről kezdődik a próbatétel. A kiképzés sokszor hosszú hónapokig tart. Mert nem egyszerű 4 órán át mozdulatlannak és fenségesnek maradni, bármit is cselekszik közben a vendég.
"Az a legrosszabb, amikor a vendégek egymásnak akarnak imponálni" – mondja Yukiko. "Isszák a szakét, és egyre gonoszabbul viselkednek. Tűrhetetlen megjegyzéseket tesznek, mintha nem is lennék ott. Kritizálják a mellem, a hasam formáját, és azzal hencegnek, hogyan elégítenének ki szexuálisan. Szeretnének kibillenteni a nyugalmamból. Ha ezt elérik, elveszítem a munkám, azonnal felmondanak. Kezdetben még figyeltem a beszélgetéseikre, de ma már elmerülök gondolataimban, és csak a terveim érdekelnek. Egyszer egy tokiói nagyvállalat elnöke pálcáiával megpróbált a lábam közé nyúlni. Ordítva felugrottam és kirohantam. Kedvem lett volna utánamenni, és mindent elmesélni a feleségének. Csak azért nem rúgtak ki, mert amit tett, ahhoz nincs joga a vendégnek, bármennyit is fizet."

Japán, ahol a lányok testéről vacsoráznak

apánban a tehetősebb üzletemberek olykor fiatal, meztelen nők testéről vacsoráznak. A szűzeket algákkal, nyers halakkal és a tenger gyümölcseivel díszítik fel, akik órákon át fekszenek az asztalon megalázottan, míg csámcsogó megrendelőik - jó pénzért - testükön szórakozhatnak.négy kínai üzletember – kényelmesen, kimonóra vetkőzve – fejbólintással üdvözli egymást, majd kezükbe veszik az evőpálcikákat, kényelmesen helyet foglalnak, hiszen rendkívüli ünnepi lakoma következik. Előttük egy gyönyörű, meztelen gésa fekszik, teste tetőtől talpig finomságokkal “felékszerezve”. A "nyotaimori" jelentése: a nő feldíszített teste. Az ősi hagyományért, az örömért, hogy egy szűz gésa testéről válogassanak, sok ezer jent fizetnek a vendégek. Yukiko órákig nem moccan, miközben a férfiak a melléről, hasáról, köldökéről és nemi szervéről csipegetik a tenger gyümölcseit és a finom falatokat. Az "élő tálca" funkciója nem más, mint a finom falatok felkínálása, az esztétikai örömszerzés és szórakoztatás – teljes alávetettség közepette.
"Kislánykoromban arról ábrándoztam, hogy ápolónő vagy tanítónő leszek." - meséli a 22 éves lány."Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy napon itt fekszem majd meztelenül, kiterítve, ételekkel megpakolva."

Az élő „tálca”

Egy érzéki gésánál a legfontosabb, hogy a férfi kellemesen érezze magát és minden kívánsága teljesüljön. Öreg japánok szerint a nyotaimori a gésák szolgáltatásai sorában a csúcs, mert a legtöbb rafinériát és türelmet igényli. A mai fiatal lányokat, akárcsak Yukikot, főleg a pénz csábítja a feladatra.
"A jobb heteken zsebre vágok 200 ezer jent" – állítja Yukiko, miközben a vacsorához készülődik. "És az csak a fizetés! A borravaló elérheti a bér 50 százalékát is. Egy ilyen fiatal lánynak, mint én, ez rengeteg pénz, bár a munka nem könnyű. El kell viselnem a hideget, a mozdulatlanságot, a nyers hal szagát a testemen. Korábban nagyon szerettem a tenger gyümölcseit, ma már nincs az a pénz, amiért ennék belőlük. Kizárólag a jövőmért vállalom ezt a munkát. Minden fölösleges jent félreteszek, mert szeretnék egyetemre járni!"
Yukiko 18 hónapja egy népszerű onsenben (termál fürdőben) dolgozik. Egy távoli kis faluból érkezett barátnője tanácsára, tőle értesült, hogy szép szüzeket keresnek, különleges feladatra. Megpróbálta. Felvették. Szülei és barátai úgy tudják, hogy egy kávéházban felszolgáló...

Egy gésa emlékiratai [1] című bestseller

1997-ben jelent meg Arthur Golden Egy gésa emlékiratai [1] című bestsellere, amiben Mimeko Ivaszaki nevű gésa emlékeit vetette papírra. A történetet a gésahagyományokkal ellentétben nem változtatta felismerhetetlenné, viszont kicsit bulvárosított rajta, így sikeres, izgalmas és könnyen olvasható regény lett.

Klikk a képre!

Az ez alapján készült film [2] is könnyen érthető, csak közhelyes és unalmas. Pedig jó az alaptörténet, szépek a nők, szépek a ruhák, és mégis. A narrátor megmaradt szövegéből kliségyűjteményt lehetne összeállítani, az érdekesebb jeleneteket le sem forgatták, a színészeket pedig többnyire csak a ruha teszi. Hiába a sok erény, sajnos ennyi elég ahhoz, hogy szép altató legyen a Chicago rendezőjeként ismert Rob Marshall új filmjéből.

A történet szerint a szegény családból származó kislányt eladják Kiotó előkelő gésanegyedébe, ahol minden pillanatát megkeseríti az ottani ház gonosz és féltékeny gésája (Gong Li). De Szajuri szívósan viseli a megpróbáltatásokat, mert egyszer egy idegen férfi kedves volt hozzá, és célja hogy gyönyörű gésaként a közelébe kerülhessen. Nem lesz nehéz sikeresnek lennie, hisz szürkéskék szemével igazi unikum a japánok között. Sőt még a kínaiak között is.

JAPÁN KERT

Kiotó-i gésák

Kiotó annyira őrzi a japán múltat, hogy még gésákra is lehet itt bukkanni. A gésákat sok külföldi szimpla prostituáltaknak tartja, pedig nem erről van szó. Az irtózatosan drága, színes ruhákba, valamint falfehér arcfestékbe és hülye frizurákba burkolt nők Japánban a férfiak teljes körű szórakoztatására lettek kiképezve, teát töltenek, bájosan csevegnek, zenélnek és táncolnak, és minden egyebet is megtesznek az esténként akár több tízezer dollárt is kifizető vendég boldogságáért. Állítólag néha szexre is sor kerülhet, ám nem csupán emiatt mondjuk, hogy ahogy a tonhal-szusi és a hekk is halétel, csak az egyik sokkal kifinomultabb és drágább, mint a másik, azért a gésák munkája is a világ legősibb mesterségének egyenes ági leszármazottja, még ha jól megtekerve is.

Az Edo-korszakban (1625-1867) a japán kormányzat szigorúan ellenőrizte az egész szórakoztatóipart, a gésák sem voltak kivételek.

Az Edo-korszakban (1625-1867) a japán kormányzat szigorúan ellenőrizte az egész szórakoztatóipart, a gésák sem voltak kivételek. A prostitúció törvényes volt, de gyakorlását engedélyhez kötötték, és az ellenőrzések is rendszeresek voltak. A Edo korai szakaszában a kiotói Shimbara negyed és Edo Yoshiwara nevű része volt a prostitúció kijelölt helye. A 19. század második felére az egész országban több városban létesült sok engedélyezett szórakoztató negyed. A negyedek a prostitúció ellenőrzésére és kordában tartására szolgáltak. A nőket a nyilvánosházak tulajdonosai vásárolták meg, akik csak akkor nyerték vissza szabadságukat, ha kifizették a tulajdonosnak járó összeget. Szokás szerint a nőknek kötelességük volt feláldozni magukat a szüleik vagy férjük érdekében. Ezért az eladósodott családok gyakran eladták lányaikat egy nyilvánosháznak. A lányokat általában rosszul táplálták, a számos járvány miatt fiatalon haltak meg a szórakoztató negyedekben.

A gésák a foglalkozás eredeti értelmében művészek voltak, művelt prostiuáltaknak csak a 19. század közepétől tartják őket. A gésa kötelessége volt társalkodó- és flörtművészetével elkápráztatni közönségét Mizuno Toshikata 19. századi regényében a gésák arisztokratikusan elegánsak és műveltek, mesteri szinten játsszák a koto-t és a go-t, értenek a kalligráfiához és a festéshez. A gésa a elitművészet tagja. Törvény szerint az igazi gésának tilos volt szexuális kapcsolatba kerülni azokkal, akik megfizették szolgáltatásait. A valóságban nyújtottak szexuális szolgáltatást kiválasztott ügyfeleknek. Ezenközben számos prostituált nevezte gésának magát.

Öltözködés, kimonók

Öltözködés, kimonók::Viseletük a kimonó,
a gésák megtanulják természetesen viselni ezt a ruhadarabot, úgy, hogy kényelmesem tudjanak benne mozogni. Csak így lehet feltűnés nélkül beilleszkedni egy gésacsoportba. Gyakorolni kell, hogyan csúsztassák finoman, enyhén csámpás lábtartással, kissé hajlított térddel az egyik lábukat a másik elé, hogyan hajlítsák enyhén vállukat és tartsák elegánsan karjukat a testük mellett járás közben. Minden évszaknak, ünnepnek, hétköznapnak megvolt a maga trendje, milyen színű, anyagú legyen az öltözék. Újévkor vastag és fényes selyemből készült kimonót öltöttekyakorolni kell, hogyan csúsztassák finoman, enyhén csámpás lábtartással, kissé hajlított térddel az egyik lábukat a másik elé, hogyan hajlítsák enyhén vállukat és tartsák elegánsan karjukat a testük mellett járás közben. Minden évszaknak, ünnepnek, hétköznapnak megvolt a maga trendje, milyen színű, anyagú legyen az öltözék. Újévkor vastag és fényes selyemből készült kimonót öltöttek. Február, március és április, valamint október, november és december hónapokban durvább vagy finomabb szövésű kreppselyemben pompáztak. Május, június és szeptember viselete a kötött selyem kimonó volt. Júniusban, augusztusban selyemgézből készült ruhát hordtak. Az iskolában és a hétköznapokban vörösesbarna, vékony selyemből, vászonból akari- vagy jociuri-selyemből készített kimonót viseltek. Az öltözködésen kívül nagy hangsúlyt fektettek a hajviselet és a sminkelés elsajátítására.

Színre lépnek a gésák

A Fukagava negyedben élő Kiku nevezte magát elsőként igazi gésánakAz ő osztályába tartozókat nem tartották érdemesnek arra, hogy belevegyék őket a krónikákba. Ennek ellenére sok mindenre következtethetünk: szinte biztos, hogy kapcsolatban állt az odorikókkal. Kiváló művészi képességei miatt sokan keresték a társaságát, olyannyira, hogy úgy döntött, hogy inkább művészi képességeiből él meg. Híres táncos, előadó, és samiszenművész hírében állt. Közvetlen, vagy közvetett örököse volt a korábban bemutatott művészi irányzatoknak. Otthonosan mozgott a „tatamikörnyezetben”.
valaki egy szellemes, művelt, és képzett művésznő társaságát élvezhesse, mégpedig igen kifinomult ízlésről árulkodó környezetben. A XVIII. században a gésaművészet minden eleme adott volt, beleértve a kellően kifinomult befogadó közeget, amely hajlandó volt támogatni ezt a fajta új művészetet. A gésák azonnal útra keltek. Az új divat gyorsan elterjedt, és mint minden mást a kormány ezt is szábályozta.

A tánc művészete

A tánc művészete

A zene mellett a táncnak is nagy szerepe van a gésák művészetében. Bár mindenkinek meg kell tanulni a táncok alapvető elemeit, csak a legígéretesebb és legszebb gésák fejleszthetik művészi fokra tánctudásukat. A gioni gésák a Inue Tánciskolába járnak, amely a Nó színház hagyományait követi, míg a pontocsói körzet tánciskolái a kabuki hagyományt tanítják. A tánclépéseket is hasonló módon oktatják, mint a zenét, a tanár előtáncolja, megmutatja, és a tanulók leutánozzák. A maikok és a geikok nagy odaadással készülnek a pontos koreográfiára épülő színpompás táncelőadásokra. A táncokat 10 fős csoportok adják elő, a mozdulataikat tökéletesen össze kell hangolni. A legismertebb táncelőadás a Cseresznyetáncként ismert Gion-Kubu-i Mijako. Az Inue tánciskola táncait csak nők taníthatják. A Cseresznyetánc színpadra állítása bonyolult feladat, mivel a szenvedélyes zenét és táncot tömörítetten kell bemutatni, ezáltal gyorssá és dinamikussá válnak az előadások. A táncok közül meg kell tanulni a Fudzsima- és Hanajagi-iskola táncait, majd Nisikava mester táncait.

Minden gésának meg kell tanulni a samiszen--hangszer

Minden gésának meg kell tanulni a samiszenen – szó szerinti jelentése: az ízlés 3 húrja – játszani, mely egy gitárszerű hangszer, keskeny fanyaka van, 3 dugóval hangolható. Teste egy kis fadoboz, melynek tetejére dobszerű macskabőr van ráfeszítve. Kis dobozban vagy tokban szállítják. Sokszor elég sokáig játszanak rajta, és rendszeresen hangolni kell. Elsajátítása fölöttébb nehéz, sajátos tehetséget, adottságot és nagy szorgalmat kíván. Samiszen játékban különböző stílusokat sajátítanak el a tanulók: nagauta, kijomoto, takivazu és utazava stílust. Ősi módszer segítségével sajátítják el a samiszen játékot, azaz hallás után tanulnak meg játszani a hangszeren.

tanulás ön fejlesztés

A geiko szolgálati ideje, melyet az okijában tölt, 5-6 év. Ezalatt az idő alatt szolgálja le mindazt, amit az okija rá fordított ruházatban, anyagiakban, szeretetben, gondoskodásban. Szolgálati ideje leteltével függetlenné válik, maga irányítja életet. Tanulása azonban nem ér véget. Több órára is jár, hogy tovább javítsa művészi képességeit. Ezenkívül gyakran továbbképzik magukat otthon olvasással, nyelvtanulással a törzsvendégeik igényeinek, érdeklődési körének megfelelően.

könyv ajánló a témához

Lisa See Hóvirág és a titkos legyező "Csak a legjobb regényírók képesek arra, amit Lisa See véghezvitt. Nem csupán egy karaktert, hanem egy egész kultúrát - a Kínában nem is olyan régen még létező titkos női civilizációt kelt életre. Fájdalmasan gyönyörű történet a szeretetről, a bánatról és egy asszonyról, akit kislánykorától a rákényszerített fájdalom formált és a barátságról, ami segítette őt a túlélésben." Arthur Golden, az Egy gésa emlékiratai szerzője "Egy laotoung szövetség legalább olyan fontos, mint egy jó házasság. A laotoung kapcsolatot szabad választás alapján kötik, a szívbéli barátság és az örök hűség szándékával. A házasságot tudatosan eltervezik, és egyetlen célja van: fiúk nemzése." Két élet, két női sors lenyűgöző krónikája a regény - és a Kínában életre hívott titkos női civilizációé. Két kislány hatéves korától egymásban találja meg azt az esélyt, amit máskülönben megtagadott volna tőlük az élet. Kapcsolatuk meleg, szívderítő, felkavaró és drámai. Az erős kötődés a házasságuk után, az anyaság örömei és tragédiái közepette is megmarad, mígnem közéjük áll egy félreértés. A Hóvirág és a titkos legyező elnyerte a Kaliforniai Könyvkiadók Egyesületének "2005 legjobb regénye" díját. Vezető helyet foglal el a New York Times és a Los Angeles Times bestseller listáján. Edward Awardsra jelölt szerzőjét az Év Asszonyának választották. vissza

Örömlányok vagy művelt, az ősi japán művészetekben jártas nők

Kik ők? Örömlányok vagy művelt, az ősi japán művészetekben jártas nők, kiknek feladata a férfiak szórakoztatása, kiszolgálása. Akik szépségükkel és egész életükkel szolgálnak, de a szerelem számukra gyakran csak illúzió.
Kik ők és miért vállalják ezt, a mi számunkra oly idegennek tűnő foglalkozást?
"Nehéz megmagyaráznom, kislányként miért határoztam el, hogy gésa legyek. Miért dönt úgy egy szüleit rajongásig szerető gyermek, hogy elhagyja őket? Erre próbálok magyarázatot adni." - Mineko Iwasaki
Hosszú esztendők kellenek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amire egy gésának a háromszáz éves hagyomány szerint szüksége van. Megaláztatásokkal és büntetésekkel kell szembenéznie, de mindvégig az az erő és elszántság hajtja, hogy kiváló táncos és országának leghíresebb gésája legyen.
A Gésák gésája kiemelkedik azon írások közül, amelyek ebben a témában születtek. A nemzetközi sikerkönyv, az Egy gésa emlékiratainak szerzője, Arthur Golden is ehhez az autentikus forráshoz nyúlt vissza, ez pedig Mineko Iwasaki élete, aki több mint egy évtizeden át Japán leghíresebb gésája volt.
Az a mély bölcsesség és érzékenység, amely Mineko szavaiból árad, valószínűleg végérvényesen fellebbenti a fátylat a gésák misztikus és titokzatos világáról.

Egy gésa emlékei--könyv

Kiharu Nakamura
Kiharu, a Simbasi Gésa
Egy ismeretlen világ rejtelmei

Kiharu, a gésa elmeséli életét a művészet és a prostitúció között, harcát az előitéletek-kel szemben.
Reggelente a fiatal Kiharu gésa iskolába megy, esténként fényes partikat látogat meg selyemkimonóban és ünnepélyes Shimada-frizurával. Évekig tanulja a gésák mesterségét, a táncművészet ősrégi tradícióját, a teaceremóniát, az illem elsajátítását, a társalgás művészetét.
Ám a vágyak ennél többre sarkallják. Csakhamar páratlan és híres gésa válik belőle, beszél angolul, így ismerkedik meg számos világhírességgel, köztük: Charlie Chaplinnel, Jean Cocteau-val, William Randolf Hearts-sel is. A könyv választ ad arra, hogy mind Japánban, mind a világ más országaiban miért tekintik prostituáltaknak
a gésákat, akikkel a kapcsolat szégyennek számít.
"A fiam még manapság is ezt mondja: Ha megtudják, hogy az anyám gésa, az árt
a jövőmnek. A könyvet az előítéletek leküzdésére írtam meg a velem egykorú gésáknak, a nálam fiatalabbaknak és a világnak akartam elmondani, hogy KIK is valójában a Gésák."
Kiharu gazdag életéről filmet készítettek Japánban, ami díjat kapott és az ebből készült darabot nagy sikerrel játszották a színházakban is.

A könyvet a világon több millió példányban adták el.

történetük

A Fukagava negyedben élő Kiku nevezte magát elsőként igazi gésának. Új mesterségét, ami teljesen eltért az addigi kurtizánokétól, 1750-1751-ben hirdette ki. Személyéről és életmódjáról semmit sem tudunk. Kiváló művészi képességei miatt sokan keresték a társaságát, olyannyira, hogy úgy döntött, hogy inkább művészi képességeiből él meg. Híres táncos, előadó, és samiszen-művész hírében állt.
A XVIII. században a gésaművészet minden eleme adott volt, beleértve a kellően kifinomult befogadó közeget, amely hajlandó volt támogatni ezt a fajta új művészetet. Az új divat gyorsan elterjedt. Az általános létbiztonság közvetlenül nem érintette a gésanegyedeket. Sőt, inkább segítette a megerősödésüket. a tehetséges kereskedők szabad tőkéjük nagy részét, a régi megszokott a piros lámpás negyedekben mulatták el. Ha egy területre lesújtott az éhínség, fiatal lányok hada özönlötte el a hanamacsikat. A vidéket járó ügynököknek adták el őket.
A XIX. század végén a japán nemzet újjászületőben volt. A japán társadalmat nagy erővel taszították bele a modern világba. A gésák világa pedig két különböző módon élte meg az újjászületést. A tokiói hanamacsi fejlődése hatalmas lendületet adott az újonnan berendezkedő uralkodó osztálynak, melynek több tagja Gionból jött, és kísérőként számos magasan képzett gésa is érkezett a Gion gésanegyedből, mert ez az új rendszer sokkal barátságosabb volt számukra. Ugyanakkor a Tokugavák társadalmi osztályrendszerét eltörölték: egy gésa többé nem volt alacsonyabb rangú egy szamurájnál. Ebben az időben a gésatanoncok, a geikok és a maikok előtérbe kerültek. Korábban sosem szerepeltek nagyobb közönség előtt, most pedig ők lettek a japán kultúra szimbólumai.

öltözködésük

Minden évszaknak, ünnepnek, hétköznapnak megvolt a maga trendje, milyen színű, anyagú legyen az öltözék. Újévkor vastag és fényes selyemből készült kimonót öltöttek. Február, március és április, valamint október, november és december hónapokban durvább vagy finomabb szövésű kreppselyemben pompáztak. Május, június és szeptember viselete a kötött selyem kimonó volt. Júniusban, augusztusban selyemgézből készült ruhát hordtak. Az iskolában és a hétköznapokban vörösesbarna, vékony selyemből, vászonból akari- vagy jociuri-selyemből készített kimonót viseltek. Az öltözködésen kívül nagy hangsúlyt fektettek a hajviselet és a sminkelés elsajátítására.

A kezdő gésa

A gésa-jelöltek azonban nemcsak megfigyelés révén sajátítanak el dolgokat, hanem iskolába is járnak. A kezdő gésa tanulásának első napján végignézi a rangidős gésa készülődését. Minden gésa-jelölt egyforma frizurát hord, ez a vareshinobu nevű hajviselet. szakéval kínálja egymást, mindketten 3 kortyot isznak 3 kis csészéből, majd a

A fehér maszkos nők országa-Japán.

Japán

Japán a Felkelő Nap Országa a múlt század közepéig a külvilágtól elzárkózott országnak tekinthettük.Manapság viszont az egyik legfejlettebb ország nem csak iparában.Japán négy nagyobb és kb. 4000 kisebb szigetből áll."szigetország"Sok a földrengés és a tűzhányókitörés,amihez már lassacskán hozzá szoktak.Az ország legmagasabb pontja a Fuji,ami számukra szent hegy..Japán éghajlatát főként a monszun szabályozza.Természetes növénytakarójuk főként északra tűlevelűek,délebre a vegyes és a lombos erdő.Folyói rövidek és bővizűek.

Mivel igen kevés a megművelhető földterület,magas termékátlagokra törekszenek.Ennek érdekében kisgépeket,műtrágyákat,vegyszereket alkalmaznak.Gondosan megművelnek minden talpalatnyi földet.A hegyoldalakon teraszokat alakítanak ki.Az ország ennek ellenére élelmiszerből behozatalra szorul a nagy lélekszáma miatt.

Legfontosabb terményei:rizs,gabona,zöldségfélék,teák,valamint különféle gyümölcsök.

Az állattenyésztés nem jelentős Japánban.A tengeri halászatnak viszont nagy szerepe van a lakosság élelmezésében.Sajátos ágazata:a gyöngykagyló - és az osztrigatenyésztés.

Japán ásványkincsben szegény ország.Ezért a föld legnagyobb nyersanyag és energiahordozó importőre.Nyersvas,acél,alumínium feldolgozásával a világ élvonalában áll.

Kik lehetnek a gésák valójában? Élő művészeti alkotások? A japán hagyományok stílusos örzői? Luxusprostituáltak? Vagy mindez egyszere?
Nehéz megmondani, hiszen még a hétköznapi japán ember számára is titok, mi rejtőzik a fehér maszk mögött.
A gésákról szóló, illetve a gésák tollából született művek ma nem véletlenül népszerűek az egész világon. Mindenki kíváncsi, mi rejtőzhet az őket körülölelő rizsporos felhő mögött. A nők tanulni akarnak tőlük, a férfiak, pedig közelebb kerülni hozzájuk.




A nyugati világ hajlamos leegyszerűsíteni a számára kevéssé ismert idegen kultúrákat. Így lesz Japánból a szamurájok és a rajzfilmek szigete, a gésákból pedig örömlány. Pedig a valóság mindkét esetben sokkal bonyolultabb és izgalmasabb.
Tegyük félre előítéleteinket, felejtsünk el minden regényt és filmet, és ismerkedjünk meg az igazi gésákkal.